A feta sajt Görögországból származik, már az ókori görögök is nagyon kedvelték. Neve azonban az olasz „fetta” szóból ered, ami „szelet”-et jelent, ugyanis vastag szeletenként tárolták fahordókban, majd szeletenként mérték ki és tálalták fel.
A feta sajt színe hófehér, állaga tömör, ugyanakkor krémes, felülete lyukacsos, ezért könnyen törékeny és morzsalékony. Íze jellegzetesen savanykás, kissé sós. Magas a kalcium és B12 vitamin tartalma – de a só és koleszterin tartalma is. Zsírtartalma 30-60%, általánosan 45%. A feta sajt kalória értéke 260kcl/100 gr.
Az eredeti feta kecsketejbõl készült, ez a verzió krémesebb és puhább, mint a juh- vagy tehéntejjel kombinált verziók. Manapság a görög feta juh- és kecsketejbõl készül – a kecsketej maximum 30% részt alkothat. A tejet felmelegítik, majd oltóanyaggal hagyják megaludni. Az aludttejbõl a savót leválasztják, a maradékot összepréselik. A keletkezett masszát kissé megszárítják, majd nagy blokkokra (vastag szeletekre) vágják, amiket egy fahordóba (manapság nagyüzemi fémtartályba) tesznek és sós vízben hónapokon keresztül érlelnek.
CÍMLAP
